Single Blog

Egy gyermek szemével a világ

„Minden öröm és csoda, ha egy gyermek szemével látod a világot.”

Van kedved játszani kicsit? Milyen lenne, ha elképzelnénk, hogy újra gyerekek vagyunk? Egészen kicsik. Akik épp felfedezik a világot, nyitottak és mindenre kíváncsiak. Mit szólsz hozzá, belevágunk?

A minap egy kerti partira voltunk hivatalosak családostól. Hatalmas birtok, kevés építmény, játék semmi. Első látásra olyan, ami egy gyereknek talán unalmasnak tűnhet. Viszont amikor megérkeztünk, a kislányom első mondata ez volt: „Anya, gyere, fedezzük fel az egész világot!” És persze ő csak arra a kisebb világra gondolt, ami körbe volt kerítve, de látta benne az izgalmat, a lehetőséget, az életet. Hatalmas kaland volt neki, hogy láttunk a mellettünk lévő mezőn nyulat ugrabugrálni, madarat vadászni, tücsköket pattogni, madártollat libegni a szélben. Vele minden életre kelt, minden köré történetet szőttünk. Ő azonnal belelátott valamit az aprócska vadkacsatollba, a kerítésbe, a növényekbe, bogarakba. Mindig elindított egy szálat, egy mondatot, amiből kialakult egy sztori, egy egész kis világ. Én pedig folytattam. Ha találkoztunk egy új érdekességgel, beleszőttük a történetbe. Nem volt olyan, hogy valami véletlenül bukkant fel. Épp kapóra jött a tücsök, a letépett virág, a hirtelen feltámadt szél, vagy az elénk leszálló pillangó. Mindennek jelentősége volt, értünk volt ott. És az est végére legalább egy tucatnyi világ bontakozott ki előttünk, belőlünk. A semmiből varázsoltunk. És ekkor belém hasított, hogy mind ilyenek voltunk valaha. Nem voltak határok, korlátok, bármiből lehetett bármi. Tudtuk, hogy minden lehetséges. Hogy a dolgok épp úgy történnek, ahogy kell, és hogy bármikor változtathatunk, ha már nem tetszik a sztori.

Te is emlékszel, hogy ilyen voltál? De mi változott azóta? A világ azóta is színes, lehetőségekkel teli, izgalmas. Csak már nem hisszük el. Sőt, talán már félünk is tőle. De miért is?

Keresd ma meg újra azt a kislányt/kisfiút, aki voltál! Csodálkozz rá a világra, és lásd meg benne a varázslatot! Ma ugyanúgy a tiéd, mint egykor. Sőt, még jobban is!

Hozzászólás (0)